Miután a laptop fejezetet igen alaposan kibontottam, most írnék a mai napról, ami ugye mily jelentős az amerikaiak életében. Szóval. Ma volt július negyedike, ám ebből én azért nagyon sokat nem észleltem, lévén hol a laptopom miatt aggódtam, hol dolgoztam, vagy ezeket egyszerre. :D
Tudni kell (amit én is csak most tudtam meg), hogy ilyenkor az angolok és az amerikaiak folyamatosan húzzák egymást, mert ugye tőlük függetlenedtek. Reggelre mindenhová brit és angol zászlókat tettek, rajzoltak, festettek és különböző feliratokkal is ellátták a tábor betonútjait úgymint "God save our queen" (Isten óvja a királynőnket) vagy "The british empire strikes back" (A brit birodalom visszavág) és hasonlók. Másik klasszikus az amerikai angol kifejezések fikázása pl. az amerikai soccer helyett a brit football és így tovább. Le is akartam fotózni párat, de sajnos a nap a laptop mizériával telt nagyrészt. Ezen kívül hajnalban egy komplett rezesbanda járta a tábort katonai indulokat játszva.
Bár ez annyira nem zavart mert én már azelőtt felkeltem, nem igazán hagyott aludni a laptop-dolog. Most jelenleg úgy áll a helyzet, hogy Barbarával nézegettünk neten screen-eket a laptophoz (az alig drága apple macbookján :D), de még nem intézkedtünk (vasárnap + július 4. volt). Azt mondta, holnap felhívjuk valamelyik "company"-t. Próbáltam puhatolózni, hogy ezt mégis ki fogja kifizetni, miszerint "nem igazán tudom mennyibe kerülhet egy ilyen..." erre ő azt felelte, hogy felhívjuk őket és meg fogjuk tudni. De ismételgette, hogy ne aggódjak, mindent megoldunk. Ebből még nem vonok le következtetéseket, bár gyakorlatilag mindenki evidenciaként kezeli akivel beszéltem, hogy nem nekem kell majd kifizetni, reménykedem, holnap minden kiderül. Amúgy most a laptopomról írok, végülis a bal fele használható, csak nagyon zavaró és nehézkes így a használata.
Andi elejtette nékem, hogy firssíti majd a blogját (^^), lehet hogy azóta már meg is történt, most este még nem jártam arrafelé. Lehet, hogy csak később.
Rájöttem, hogy mennyire jó ilyen jó társaságban lenni. Enélkül szerintem nem nagyon lehetne bírni. De így sokkal-sokkal könnyebb, még akkor is, ha ilyen kellemes dolgok jönnek közbe, mint tegnap.
Zárom soraimat, azt hiszem, ma igazán kitettem magamért írásmennyiséget tekintve.
nagyölelés
