No véget ért az első munkanapom. A mosogató résznél vagyunk 6-an, négy mexikói meg mi ketten magyarok. A nagy fazekakat meg a tálaló edényeket törölgettem, ipari mennyiségben és méretben.
Minden nap kb. 7.30-10.30-ig, 12:15-től 14:00-ig és 17:15-20:30-ig kell dolgoznom. Ezek nem mindig így lesznek, főleg nem a végei, csak úgy közelítőleg írom, hogy mégis látszódjon a napom. Ezekben az időkben vannak a kaják is, az mínusz 15 perc kb. étkezésenként. De legalább a többiekkel egyszerre tudok enni.
Ádámot már ismertem, a mexikóiak meg nagyon jó arcok. Némelyikük nem túlságosan tud angolul, viszont mindegyik díjazza, hogy kicsit beszélek spanyolul. :) Bár sajna rohadt sokat felejtettem az elmúlt 2 évben, na majd csak előjön.
Az egyik srác aki közvetlenül mellettem dolgozik, Jorge, 23 éves nagyon jó fej. Kérdezget magyar szavakat, kérte hogy tanítsam. Mondta, hogy majd cserébe segít a spanyolban. :) Nagyon közvetlen és szimpi de ez majdnem mindenkire igaz. Egy délután alatt megtanulta a "szia"-t, a "barát"-ot meg a "magyar"-t és minden mexikóinak úgy mutatott be a konyhán, hogy "This is my barát, Rudolf" :D Aranyos.
A munka nem könnyű, de nehezebb is lehetne. Főleg, hogy jó a társaság, így szerintem nem lesz gáz. Most este Andival is tudtam kicsit skype-olni, meg tegnap is szerencsére. Mert különben egész nap netet kellett halászni, nem tudom most hogyhogy volt. Remélem megjavul, állítólag tavaly nem voltak ilyenek, hogy elszállt órákra.
Elég fáradt vagyok, szerintem megint nem lesz gond az alvással. Még várom kicsit Andit, mert lehet hogy tudunk beszélni, aztán megyek aludni. Egyedül ülök az étkezőben, akkora helység (? :D) hogy 1000 ember is elfér benne egyszerre és teljesen egyedül vagyok. A lámpák persze ezerrel égnek, hát USA, spórolás... :D
Puszi meg ölelés mindenkinek, majd írok még amikor tudok.
:-)
