Tegnapelőtt volt day offunk és sikerült van-t kapnunk, úgyhogy el tudtunk menni Scranton mellé vásárolni, ahol tavaly is voltunk már. Jó cuccokat sikerült találni, többek között azt is, ami lehetővé teszi eme bejegyzés megírását. Andi talált magának netbookot, nagyon szép és jó is, sőt még olcsó is volt. :) 11,6''-os a képernyője, úgyhogy nagyobb mint a sima netbookok, LED-es a kijelzője, 2 giga RAM és hatcellás akksi van benne, amúgy meg fekete. Mindez kb. 240 dollár volt, most kicsit én is gondolkodóba estem...na majd meglátjuk. :)

Reggeli után megkaptuk a van-t és útnak indultunk a táborból, Andi, én, Anna, Krisztián, Jay-Jay (ő a jamaikai srác aki ott lakik, ahol mi), Shannon és három mexikói, David, Angie és Ari. Elmentünk Anna tesójának a táborába is, mert ugyan Albertnek nem volt szabadnapja, de volt akinek igen, így még öt magyar csatlakozott hozzánk, úgyhogy megtöltöttük a van-t rendesen. :D Ennek köszönhetően a benzinpénz 5$ volt fejenként, 75-ért tankoltunk, ami kb. 17 ezer forint, nost ebből 83 liter benzin jött ki...durva.

Előbb Scranton városába mentünk be banki ügyeket intézni (többieknek kellett), aztán visszamentünk a város mellé a bevásárló részhez, ahol eltöltöttünk egy délutánt. Első utunk Andi kedvenc itteni éttermébe, a Red Robinba vezetett, itt speckó hamburgerek vannak, az árban pedig benne van az üdítő és a sült krumpli folyamatos újratöltése. Pincér hozta a kaját, tehát nem sima gyorsétterem, ráadásul szinte még el sem fogyott az üdítőnk, már mindig ott volt a következővel. A berendezés is nagyon hangulatos volt, még nem tettem fel a képeket, de végre fotóztunk is, úgyhogy majd mutatok.

A vásárlás eredményesnek bizonyult, Andi főleg a laptopot vette, de mindenki talált magának tetsző dolgokat. A tavaly vett bazi nagy popcornos tál mellé vettünk 4-4 kicsi, egyszemélyeset, egy dollárért 2db-ját. Az én adatok szerinti mérlegem 4 póló, 2 kardigán, egy öv, 2 nyakkendő, 3 alsónadrág, egy ing, és egy pizsamanadrág. Az értük kifizetett pénzből otthon jobb esetben a két kardigán jött volna ki, utóbbiakat egyébként 7 dollárért vettem darabját...ja és a bőröv Lacoste, 85 helyett 15-ért. Vannak árak.

Elég későn értünk haza, még vissza kellett vinnünk a magyarokat is a táborukba, akik amúgy nagyon jófejek voltak és hálásak is, hogy elvittük őket, jól meg lehetett velük beszélni a találkozási időpontokat meg ilyeneket. Egyikük, Peti hozzánk csapódott és végig velünk jött, előbb enni, majd vásárolni is, ő fotózta rólunk Andival azt a csodálatos szörnyes képet is, ami facebookon megjelent. :D

Az út ismét kalandos volt, hiszen sötét volt, ami az elhagyatott, vidéki Amerikában mindig izgalmakra ad okot, de most legalább a rendőrök inkább az alvást választották. Az utazástól eltekintve a szokásosan telnek a napjaink, tegnap este összeültünk kicsit, megünneplendő Anna diplomaosztóját, ami pár ezer kilométerre innen keletre épp tegnap zajlott. Ma este gymezést tervezünk, már én is meggyógyultam, így remélem újra tudok menni. Az idő amúgy most kellemes nyári, meleg van, de nem elviselhetetlen. Olvasom mi van otthon, kitartást nektek!

Ölelés!

ui.: Ja ma kiolvastam a Sárkányok táncát végre, de gondolom ez nem sokakat mozgat meg. :D
ui. 2.: A képen egy olyan netbook, mint Andié.