Sziasztok!
Ezt a bejegyzést még tegnap reggel írtam meg, most bemásolom:
Az első munkanap van, a délelőtti és a déli munka közötti szünet, fent vagyok a bunk-ban ahol ugyan net nincsen, de begépelem előre a bejegyzést és majd valamikor felteszem a blogba, ha netközelbe kerülök. Annyi minden mesélnivaló van, hogy biztos csomót kihagyok, de ez sajnos tavaly is így volt...
A repülőutunk nagyon sima volt, minden rendben ment, Andi is ügyes volt, mert a légörvények hiánya, az ekik és talán a jelenlétem segített, hogy ne féljen annyira. :)
Ja és persze Sándor. :D
Ő volt a sztyúink, nagyon jófej volt, csomót odajött hozzánk beszélgetni, 10 éve kint él az USA-ban, New Yorkban van lakása, Dél-Karolinában házta és táncstúdiói meg miegymás.
Valami ötszörös magyar bajnok táncos meg ilyenek.
Na ennyit róla, szóval nagyon jó arc, van is közös kép Andival. :)
Leszállás után a JFK-n sikerült találkoznunk Ádámmal, vele tavaly Miamiban ismerkedtünk meg, Encit ismerte és jött velünk nyaralni.
Együtt mentük be Manhattenbe metróval (egészen a reptérig ki van vezetve, csak egyszer kellett átszállni) 7,25$-ért, ami mégis jobb mint az 55$-os taxi.
A hosteltől egy utcányira leszálltunk és odasétáltunk. Itt zárt ajtókat találtunk, majd a szomszéd étterem tulajdonosnénije jött, látva tanácstalanságunkat, hogy sajnos majdnem minden nap találkozik itt hasonló emberekkel, ugyanis a hostel felszámolódott, csak éppen elfelejtettek szólni a szobát foglalóknak.
A nő nagyon kedves volt, utánakérdezett nekünk az összes közeli hostelnek, felajánlotta hogy a cuccunkat is eltehetjük amíg találunk szállást, de aztán az egyik közeli hostel mellett döntöttünk, ami ott volt pár utcányira, mert itt aludtunk egy éjszakát tavaly a CCUSA-val.
Itt szerencsére még volt hely aznap éjszakára, igaz kicsit drágábban, de mindenképpen szállást kellett találnunk, és tudtuk hogy az legalább 100%-ig megbízható, tényleg nem is volt semmi gond.
A fürdőszobák még mindig ugyanolyan jók, a szobák légkondisak, úgyhogy egy elég szerény McDonald's-os vacsora után csak lezuhanyoztunk és már dőltünk is be az ágyba.
Másnap reggel korán felkeltünk (sokat aludtunk) és elmentünk reggelizni egy Dunkin Donuts-ba. :)
Utána pedig egy kis séta és fotózás után a Bank of America-ba, új kártyát kellett csináltatnom, mert a régimet már zárolták, de ez is simán ment, úgyhogy 5-10 napon belül remélhetőleg megjön az új bankkártyám.
Aztán a szállásnál végre találkoztunk Ritával, és nemsokára jött is a busz, amivel behoztak minket a táborba.
Itt pedig már várt minket Krisztián, Gábor, Réka (a barátnője), Dávid. Rajtuk kívül még Zita, Gábor és Greg van itt aki magyar, más nem is. Remélem nem hagytam ki senkit. xD
Tavalyról még mások akik itt vannak, mindenki széles mosollyal fogadott és megölelt, még olyanok is, akikkel szinte alig beszéltem tavaly, ez jól esett.
Andival külön bunk-ot kaptunk, csak ketten lakunk benne és saját fürdőszobánk van!! :)
Kicsit dzsuvi volt, úgyhogy Gáborék hathatós segítségével szereztünk tisztítószettet és kitakarítottunk kicsit, meg berendezkedtünk.
Estére szereztünk pizzát, és átjöttek a mi bunk-unkba beszélgetni, elvoltunk.
Lakatunk is van még NY-ból úgyhogy zárni is tudjuk a bunk-ot, csak egy baja van, hogy idáig nem ér fel a wifi.
De majd megoldjuk, hogy a dining-ból meg a staff lounge-ból tudjunk netezni.
Most azért nem tudok fent lenni neten, mert zuhog az eső kb. 5 percenként és két zivatar között tűztem fel ide, így is elkapott kicsit.
Tegnap este a konyhára is bementünk vacsoránál, Andit bemutattam mindenkinek, örültek nekünk, megöleltek stb. :)
Ma reggeltől kellett dolgoznunk, nekem nagyjából úgy van mint tavaly, reggel, délben és este.
Annyi változott, hogy írni kell az órákat, mert elvileg órabérben vagyunk.
A fizetés még nem tudom hogy áll majd össze így az új rendszerben, de idővel majd minden kiderül.
Andi munkabeosztását még nem tudom, nem volt még időm beszélni vele, valami olyasmit mondott, hogy vagy délelőtt vagy délután fog dolgozni és ez váltakozik majd. De ezt majd ő elmeséli.
A potwash-ban most öten vagyunk, 3 mexikói, én meg egy lengyel srác, neki ma van day off-ja. Őszintén szólva elég lusták, egy kivételével ő az egyik mexikói srác, ő jófej. A többiek igyekeznek minél lassabban dolgozni, hogy több óránk legyen, ami elég idegesítő, de majd megszokom. A munkába is vissza kell majd szokni, elég fáradt vagyok, de szerintem egy hét, és jobban fog menni.
Most a szünetemben ahogy az időjárás engedte feljöttem kipakoltam a bőröndöt és nekiültem megírni a bejegyzést.
Biztos ezer dolgot kihagytam, de most nem jut eszembe sajnos semmi más.
Szóval összefoglalva minden rendben, remélem minél hamarabb tudunk skype-olni is az otthoniakkal. :)
Andi sokat videózott, viccesek lettek. :) Sajnos amiket a repülőn csináltunk elvesztek, mert kártyahibát írt ki a gép, így formázni kellett, de azóta jó.
(Z. Kata pedig rögzítettük azt a pillanatot is, amikor elolvastuk a leveled, amit egyébként nagyon köszönünk! :D)
Puszilunk mindenkit, majd teszünk videót és képet is a bejegyzéshez, ha sikerül összehoznunk technikailag.
Hát a kép és a videó most mégsem jött össze, de majd idővel pótoljuk. Igyekszem minél hamarabb újra írni.
puszi :)
